Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Jézus-ima szentírási alapjai

szentiras.jpg 

 

Szüntelen ima - A farizeus és vámos (Szent Lukács evangéliuma)

 

fariz-vam.jpg

 

 

Lk 18.1
Egyszer arról mondott nekik példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni, és nem szabad belefáradni.
Lk 18.2
Így szólt: "Az egyik városban élt egy bíró, Istentől nem félt, emberektől nem tartott.
Lk 18.3
Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, s kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben.
Lk 18.4
Egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Igaz, Istentől nem félek, embertől nem tartok,
Lk 18.5
de annyira terhemre van ez az özvegy, hogy igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül nekem jöjjön és arcul üssön."
Lk 18.6
Az Úr így szólt: "Hallottátok, hogy mit mond az igazságtalan bíró?
Lk 18.7
Hát az Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak ? Megváratja őket?
Lk 18.8
Mondom nektek, hamarosan igazságot szolgáltat nekik. Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?"
Lk 18.9
Az elbizakodottaknak, akik meg voltak róla győződve, hogy igazak, s a többieket megvetették, ezt a példabeszédet mondta:
Lk 18.10
"Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.
Lk 18.11
A farizeus odaállt előre, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is.
Lk 18.12
Kétszer böjtölök hetenként, mindenemből tizedet adok. -
Lk 18.13
A vámos megállt hátul, szemét sem merte fölemelni az égre, inkább a mellét verte és könyörgött: Isten, irgalmazz nekem, bűnösnek!-
Lk 18.14
Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, az nem. Aki magát felmagasztalja, az megaláztatik, aki megalázza magát, az felmagasztaltatik."

 

 

Bartimeus - Szent Márk evangéliuma

 

Mk 10.46
Közben Jerikóba értek. Amikor Jerikót tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen kéregetve.
Mk 10.47
Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: 
"Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!"
Mk 10.48
Többen csitították, hogy hallgasson. Ő annál hangosabban kiáltotta: 
"Dávid fia, könyörülj rajtam!"
Mk 10.49
Jézus megállt, és így szólt: "Hívjátok ide!" Odaszóltak a vaknak: "Bízzál, kelj fel, téged hív!"
Mk 10.50
Az eldobta köntösét, felugrott, és odasietett Jézushoz.
Mk 10.51
Jézus megkérdezte: "Mit tegyek veled?" "Mester - kérte a vak -, hogy lássak."
Mk 10.52
Jézus így szólt hozzá: "Menj, a hited meggyógyított." Nyomban visszakapta látását, és követte az úton.

 

 

Szent Pál levelei a Tesszalonkiaiaknak, Rómaiaknak, KorintusiaknakKolosszeieknek ésFilippieknek.

1Tessz 5.17
Szüntelenül imádkozzatok.

1Tessz 5.18
Adjatok hálát mindenért, mert Isten ezt kívánja mindnyájatoktól Krisztus Jézusban.

Róm 8.26
Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal.

1Kor 12.3
Ezért értésetekre adom, hogy aki Isten Lelke által szól, az egy sem mondja: "Átkozott legyen Jézus." De azt sem mondhatja senki: "Jézus az Úr", csak a Szentlélek által.

Kol 4.2
Legyetek kitartók és éberek az imában meg a hálaadásban.

Fil 2. 6-11.


Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, 
hanem
 kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. 
Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 
Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, 
hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, 
s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

 

 Apostolok cselekedetei

ApCsel 4.8
Péter a Szentlélektől eltelve így válaszolt: "Népünk elöljárói és ti vének!
ApCsel 4.9
Ha azért vallattok ma minket, amiért egy nyomorékkal jót tettünk, hogy vajon hogyan is gyógyult meg,
ApCsel 4.10
hát tudjátok meg mindannyian, ti és Izrael egész népe, hogy annak a názáreti Jézus Krisztusnak a Nevében, akit ti keresztre feszítettetek, és akit az Isten feltámasztott a halálból. Az Ő Nevében áll itt előttetek egészségesen.
ApCsel 4.11
Ő az a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett.
ApCsel 4.12
Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más NÉV az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk."